A gyermekkori balesetek a gyermekkori halálozási statisztika első helyén állnak. A gyermekkori mérgezések ezen belül a gyermekkori balesetek 5-7%-ára rúgnak.

Lehetnek szándékosak, véletlenek, iatrogenek. Mérgezésnek tekinthetóek az ún. endogén mérgezések (máj-, vese-, diabeteses coma stb.) is.

Mérgezésekre kell gondolni, ha a gyermeken hirtelen, váratlanul a következő szokatlan tünetek észlelhetó:

• viselkedési zavarok,
• kipirulás, tachycardia, keringési collapsus,
• tachypnoe,
• szédülés, görcsök, kóma.

Milyen szájtüneteket okozhatnak a mérgezések?

A következőkben – tágabb értelmezésben – a különböző mérgezések szájtünetei következnek:

Hányást okoznak: ételmérgezés, organikus foszforsavak, nikotin, digitális, arzén, gomba, bórsav, ólom, higany, vas, foszfor, DDT, háztartási tisztítószerek, kodein, koffein, cián, fluor, D-vitamin, kábítószerek, klórozott szénhidrogének, patkányirtó, leander, ricinusmag, méh- és darázscsípés.

Véres hányást okoznak: savak, vas, fluor.

Jellegzetes szag:

• keserűmandula-szagú lehelet: cián,
• fokhagymaszagú lehelet: arzén, foszfor,
• széngázszag: CO, füstmérgezés,
• dohányszag: nikotin,
• acetonos lehelet: alkohol, metilalkohol, szalicil,
• aromás szag: nyugtató, altató,
• jellemző szag: petróleum, benzin, éter, kámfor.

Nyálzás: szerves foszforsavak, muszkarin, nikotin, gázmérgezés, koffein, cián, kábítószer, barackmag, keserű mandula, klórozott szénhidrogének, szerves higany, rovarirtók, szalicilátok, arzén, sztrichnin, gomba. Stomatitis: savak, higany, bizmut.

Szájszárazság: atropin, antihisztaminok, belladonna-származékok, efedrin, altatók.

Ínyelváltozások: arzén, bizmut, higany.

Fontos tudnivaló, hogy a kisgyermek 3 éves korig nem köp, hanem reflexszerűen nyel, akármilyen rossz ízű is az anyag!